Családi pecsétnyomat az egyházi könyvritkaságokban
Az aranykoszorús és Gyémánt-díjas kézműves tavaly minden kecskeméti egyháznak felajánlotta, hogy térítésmentesen megújít egy-egy templomi tulajdonú értékes könyvet. Cserébe annyit kért, hogy ezekben belekerülhessen a Tarapcsik könyvkötészet mesterpecsétje. Legutóbb a kecskeméti Református Templom egy több száz éves anyakönyve kapott új köntöst Tarapcsik Sándor műhelyében.
– Olyan diákok tanulmányi eredményei is szerepelnek a könyvben, akik 250-300 éve jártak egyházi iskolába Kecskeméten – meséli a 68 éves mester. – Számos olyan régi családi név szerepel benne, amelyből már hírmondó sincs a környéken. A régi anyakönyvet megviselte az idő, lapjai átnedvesedtek, helyenként penészedtek. Ezért minden egyes lapját gondosan kezelni, többségét restaurálni is kellett. Sok-sok munkaórát eltöltöttem vele, de úgy gondolom, megérte. A könyv hátlapjára rákerült az édesapámtól örökölt pecsétnyomó lenyomata, a családi műhely TS monogramjával. A könyv gerincébe saját soraimat is belerejtettem, részben intelmeket, részben háláimat a Jóistennek, hogy 53. éve dolgozhatok a szakmámban, ugyanannál a munkapadnál.
Korábban a kecskeméti római katolikus főplébánia Nagytemplomának egy 1670-es években való könyvét varázsolta újjá a könyvkötő. – Istenfélő családban nőttem fel, magam is hívő ember vagyok. Nagyon nagy megtiszteltetésnek vettem, amikor tavaly karácsonykor, az éjféli szentmisén mindenki láthatta az általam megmentett könyvritkaságot. Többen megkérdezték, miért vesződtem vele? Hát azért, mert 14 éves koromban a legelső munkanapomon édesanyámmal részt vettem a reggeli szentmisén, éppen a kecskeméti Nagytemplomban. Akkor fogadalmat tettem a Jóistennek, hogy kitanulom a könyvkötészetet, és ha engedi, egész életemben művelni fogom. Azóta eltelt több mint ötven év, és ma is dolgozom, működik a Tarapcsik-féle könyvkötőműhely. Ezért adtam hálát a vállalásommal. Másrészt egyfajta jelet, védjegyet is hagytam magamról és műhelyemről az utókornak.
Kecskeméten a Piarista Rendház könyvtára őrzi a legrégebbi könyvet, amit szintén újrakötött Tarapcsik Sándor. Az Evangélikus Templom egy régi könyvét szintúgy. Ezekbe is belekerült a családi pecsétnyomat, és a mester elrejtett intelmei. Utóbbit csak a következő újrakötésnél lehet majd elolvasni. Az idős mester úgy véli ezt már nem fogja megérni, de még az ükunokái sem, mivel megfelelő körülmények között még több száz évig használhatók lesznek az újrakötött könyvritkaságok. Tarapcsik Sándor további tervei között szerepel, hogy a kecskeméti Barátok Temploma és a lakiteleki római katolikus templom egy-egy régi könyvét is megújítja. Van gyakorlata benne, műhelyében százévesnél régebbi Bibliákat, imakönyveket restaurál, a legrégebbi könyv, amit újra olvashatóvá tett, egy 1560-as kiadvány volt. A TS monogramú bronz mesterpecsét lenyomata minden régi, míves könyvbe belekerül. Ezt még Tarapcsik Sándor édesapja, id. Tarapcsik Sándor készítette, maga is évtizedekig használta. Pontos kora a múlt homályába vész.
