Második napja tart a Wojtyla Ház ünnepi ebédosztása
Képgaléria
Ebéd előtt családja képviseletében Varga László köszöntötte a népkonyhához érkezőket.
Hodánics Tamás János evangéliuma 1. fejezetének 9. versét idézte:
„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.”
– A karácsonyi ünnep egyik szép megfogalmazása ez a részlet. Igazi világosság – így írja le Jézus Krisztust. Mit jelent ez? Mi az, hogy igazi világosság? Nyilván nem általános jelentése van itt a világosságnak, hanem egy speciális, sajátos értelme. Azt jelenti, hogy van nem igazi is. Milyen a nem igazi, és milyen az igazi? A nem igazi elvonja a figyelmet, becsaphat, megtéveszthet, néha elfedi a fontosabbat. Például mikor a gyereknek vett ajándék csomagolópapírja elviszi a hangsúlyt a csomag tartalmi részéről. Az evangélium beszél a sötétről, ami nem fogadja be a világosságot. Az élet nehézségei is lehetnek ilyen sötét lyukak, melyek elnyelik Jézus fényét. Pedig Ő a nehézségekben, gyászban, fájdalomban, szomorúságban, gyengeségben is közel szeretne jönni, hogy megmutassa erejét, vigasztalását, segítségét. Jézus az igazi világosság, aki különleges fényt hozott erre a világra. Olyan lelki világosságról szól itt az evangélium, ami hiányzott erről a világról. Ami nélkül lelki és szellemi sötétség uralkodna. Jézus Krisztusban Isten megmentő terve – fénye – jött el ebbe a világba – tette hozzá a lelkész.
Balogh Andrea Johanna szájmaszkokat és női-férfi ruhaneműt „kézbesített” a szegényeknek. Az adományosztást Tőzsér Judit, a Gong Rádió alapítója koordinálta, aki a Wojtyla sorsközösség állandó támogatója.
Vargáék a háromszáz adag virslis bablevest egyszer használatos, zárható műanyag edényekbe merték, majd kenyér, meggyes-mákos piskóta, valamint szaloncukor kíséretében nylontasakokba helyezték ajándékaikat. A csomagokat Varga László nyújtotta át egyenként a rászorultaknak.
HÁTTÉR:
Prof. Dr. Kásler Miklós levelében a következőket írta:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ősi magyar hagyományainknak és keresztény gyökereinknek ugyanaz az alapja: a szeretet. Ennek a határtalan szeretetnek a megnyilvánulásaként teremtette meg Isten a világot, majd ettől a szeretettől vezérelve küldte a földre egyetlen Fiát, aki megváltást hozott az emberiségnek. Ez a szeretet vezérelte Szent Istvánt a keresztény magyar állam megalkotásában, Szent Erzsébetet, amikor árvaházat és kórházat alapított, betegeket ápolt, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát, Boldog Salkaházi Sára vértanút, aki a második világháború pusztításai közepette saját életét feláldozva mentette üldözöttek százait.
Ebből a szeretetből alakult ki többi alapértékünk: a tisztelet, a tisztesség, a szolidaritás, az alázat, a felelősségvállalás, a gondoskodás, az elesettek segítése. A történelem folyamán, a kezdetektől egészen a mai napig, a magyar társadalom többsége mindig jelesre vizsgázott, amikor embertársainkon kellett segíteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gondolkozzunk el egy kicsit a Karácsony valódi jelentésén. A Karácsony a szeretet, a család, az élet, és a lelkünkben mélyen gyökerező hit ünnepe. Gondoljunk azokra a honfitársainkra, akiknek életkörülményei nem teszik lehetővé, hogy gondtalanul élhessék át a Karácsony csodáját. Ha nekik segítünk, egyben saját magunkon is segítünk, és Karácsony ünnepén tiszta lelki békére lelhetünk, tudva azt, hogy mások számára is széppé tettük az ünnepet.
Az év minden napján, de különösen Karácsonykor, az elmélyülés idején jussanak eszünkbe Krisztus Urunk szavai: „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. (...) Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”
Mindnyájuknak áldott, szeretetteljes Karácsonyt kívánok!
