Farsangoltak és Szent Balázst ünnepelték a wojtylások
Farkas Pál, a Wojtyla Barátság Központ szervező munkatársa üdvözölte a jelenlévőket, majd Oskolás János kecskeméti költő mondta el frissen írott versét, mellyel dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket köszöntötte névnapja alkalmából. József atya vette át tőle a szót.
– Az adventi karácsonyi ünnepkört Jézus megkeresztelkedésének ünnepe zárja, ami a Vízkeresztet követő vasárnap. E nappal kezdődik a farsangi időszak, mely a nagyböjt kezdetéig, Hamvazószerdáig tart. A farsang nem kifejezetten egyházi ünnep, mégis fontos szerepet tölt be a keresztény kultúrkör országaiban. Ez ugyanis az ünneplés ideje. Fontos, hogy szívünk vidám legyen, közösségben egybegyűlve örüljünk az élet javainak: a táncnak, a zenének, a finom ételeknek. A falvakban ilyenkor történtek a disznóölések és az ezekhez kapcsolódó nagyobb étkezések, családi, baráti összejövetelek. Ezért a farsang mélyen az élet lényegéhez tartozik, hiszen részben ilyenkor köszönjük meg Istennek a kapott javakat, és hogy elárasztja szívünket örömmel, amit a találkozások és a vidám ünneplések keltenek bennünk – hangoztatta József atya.
Szent Balázs emléknapja kapcsán elmondta:
– Szent Balázs püspök és vértanú egyike a tizennégy segítő szentnek. Mielőtt pappá és püspökké lett, orvosi hivatást töltött be. Örményország elsőként vált keresztény állammá még az üldözések idején. Itt Szebasztia város püspöke volt a III. század végén. Szent Balázs is az üldözések áldozata lett. Nevéhez egy legenda fűződik. A börtönbe zárt keresztények között volt egy ismerős család. A kisfiú egyszer halszálkát nyelt. Elvitték őt Balázs püspökhöz, aki saját kivégzésére várakozott. Orvosként eltávolította a halszálkát a kisgyerek torkából. Később ezért lett ő a torokbajok és egyéb betegségek gyógyításának védőszentje. Nevéhez így kapcsolódik a Balázs-áldás hagyománya. A két keresztbe tett gyertya közelébe helyezzük a torkunkat, a pap pedig áldást ad e szavakkal: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Úr a torokbajtól és minden más bajtól. Ámen.”
A modern kor minden vívmánya mellett mindig szükség lesz olyan segítő szentekre, akik mennyei közbenjárásukkal erőt adnak a betegeknek, hogy el tudják viselni szenvedéseiket – tette hozzá.
József atya végül kelkáposztafőzelékkel, sertéspörkölttel, kenyérrel és süteménnyel örvendeztette meg a szociális intézmény gondozottjait.