A Nagytemplom egykor...
A Nagytemplom építése 1774-ben kezdődött el. Először arra gondoltak, hogy a nagy pestisjárvány emlékére 1743-ban emelt Szentháromság-szobor szomszédságában, attól keletre építik fel, de aztán Oswald Gáspár piarista szerzetes-testvér, aki építészeti tudását Németországban és Itáliában szerezte, és akit a plébániatemplom felépítésével bíztak meg, a területet erősen talajvizesnek találta. Végül is Erdélyi plébános javaslatára jelölték ki a templom jelenlegi helyét, ahol meg is kezdődött az építkezés: Oswald 1774. március 26-án egy váci kőműves mester (Hausmann János?) segítségével kimérte az új plébániatemplom helyét és megkezdték az alapok ásását. Az új építési terület magasabb fekvésű volt, mint az előző és a talaja is szilárdabb. Az új templom alapkövét május 28-án tették le. A munkálatokat Fischer Boldizsár váci kőműves-pallér és emberei végezték. A templom építéséhez nagymennyiségű jakabszállási terméskövet, valamint 1,430.000 darab téglát használtak fel. Megszervezték a mészszállítást a Nógrád-megyei Nézsáról, valamint a faragott kő szállítását Pestről. Az építkezéshez szükséges faanyagot Szolnokon szerezték be, és a Tiszán eresztették le a szikrai partokig, ahonnan fogatokkal hozták Kecskemétre. A város a torony építéséhez 6 000 forintot utalt ki azzal, hogy abban toronyórát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell nappali és éjjeli őrségről, mely az akkoriban gyakran fellobbanó tüzek megfigyelését végzi.
Részletek